Kazán víztartály
Kazánban használható
Tartály tartozékok
(1) Vízbevezető cső: A víztartály vízbevezető csöve általában az oldalfaltól csatlakozik, de alulról vagy felülről is csatlakoztatható.
Amikor a víztartály a csőhálózat nyomását a víz feltöltésére használja, a bemeneti cső kimenetét lebegő gömbcsappal vagy hidraulikus szeleppel kell felszerelni.
Általában nem kevesebb, mint 2 úszó gömbcsap van.
A golyós úszószelep átmérője megegyezik a bemeneti cső átmérőjével, és minden golyós úszószelepet előtte ellenőrző szeleppel kell felszerelni.
(2) Kimeneti cső: a víztartály kimeneti csöve az oldalfaltól vagy az aljától csatlakoztatható.
Az oldalfalból csatlakoztatott kimeneti cső aljának vagy az alulról csatlakoztatott kimeneti cső felső felületének 50 mm-rel magasabbnak kell lennie, mint a víztartály alja.
A kimeneti csövet kapusszeleppel kell felszerelni.
A víztartály bemeneti és kimeneti csöveit külön kell beállítani. Ha a bemeneti és a kimeneti csövek azonos cső, akkor a visszacsapó szelepet be kell szerelni a kimeneti csőre.
Ha visszacsapó szelepeket kell felszerelni, akkor a visszacsapó szelepek helyett kisebb ellenállású lengő visszacsapó szelepeket kell használni, és a magasságnak több mint 1 m-rel a víztartály legalacsonyabb vízszintje alatt kell lennie.
Ha egy víztartályt az élet és a tűz elleni védekezés együttesen használ, akkor a tűzoltó kimeneti cső visszacsapó szelepének alacsonyabbnak kell lennie, mint a háztartási víz kiömlő szifonjának cső teteje (amikor a háztartási szifon vákuuma elpusztul, amikor a víz alacsonyabb mint a cső teteje, csak a tűzirányító kimeneti csőből kifolyó víz áramlása garantált legalább 2M, így bizonyos nyomása van a visszacsapó szelep tolására.
Tűz esetén a tűzvíz tartalék valóban szerepet játszhat.
(3) Túlfolyó cső: a víztartály túlfolyó csövét ki lehet kapcsolni az oldalfalaktól vagy az aljától, és csőátmérőjét a kibocsátótartály maximális bemeneti áramlása alapján kell meghatározni, és nagyobbnak kell lennie, mint a szívócső. L-2 cső.
A szelepeket nem szabad felszerelni a túlfolyó csőre.
A túlfolyó csövet nem szabad közvetlenül csatlakoztatni a vízelvezető rendszerhez, és indirekt vízelvezetést kell alkalmazni. A túlfolyó csövön intézkedéseket kell hozni a por, rovarok, szúnyogok és legyek bejutásának megakadályozására, például víztömítést és szűrővédőt stb.
(4) Lefolyócső: a víztartály leeresztő csövét az alsó rész legkisebb részéről kell csatlakoztatni.
Vízelvezető cső 2-2N ábra A tűzoltó és a nappali asztal víztartálya egy szeleppel van felszerelve (nem szabad elzáró szeleppel felszerelni), amely csatlakoztatható a túlfolyó csőhöz, de nem közvetlenül csatlakozik a lefolyóhoz rendszer.
A vízelvezető cső átmérője általában akkor alkalmazza a DN50-et, ha nincs külön követelmény.
(5) Szellőzőcső: Az ivóvíz tartályát lezárt doboz fedelével kell ellátni, a doboz fedelét pedig hozzáférési nyílással és szellőzőcsővel kell ellátni.
A szellőzőcső kiterjeszthető beltéri vagy kültéri, de nem veszélyes gázokra. A fúvókának szűrőképernyővel kell rendelkeznie, hogy megakadályozzák a por, rovarok és legyek bejutását. Általában a fúvókát le kell állítani.
A szellőzőcsövet nem szabad felszerelni szelepekkel, vízzárókkal és egyéb, a szellőzést zavaró eszközökkel.
A szellőzőcsövet nem szabad csatlakoztatni a vízelvezető rendszerhez és a szellőzővezetékhez.
A szellőzőcső általában a DN50 átmérőjét alkalmazza.
(6) Folyadékszintmérő: Általában üveg folyadékszintmérőt kell felszerelni a víztartály oldalfalára, hogy a vízszintet a helyszínen jelezze.
Ha egy folyadékszintmérő hossza nem elegendő, két vagy több folyadékszintmérő felszerelhető felfelé és lefelé.
Két szomszédos folyadékszintmérő átfedő része nem lehet kevesebb 70 mm-nél, amint az a 2-22. Ábrán látható.
Ha a víztartályban nincs folyadékszint jelzés, akkor a jelcsövet beállíthatja úgy, hogy a túlfolyó jelet adja.
A jelcsövet általában a víztartály oldalfalától kell csatlakoztatni, és magasságát úgy kell beállítani, hogy a cső alja egyenes legyen a túlfolyó cső aljával vagy a felgyújtott száj túlfolyó vízfelületével.
Általában a cső átmérője DNl5 jelcső, amely csatlakoztatható a mosdóhoz, a mosdókagylóhoz és a helyiség egyéb helyeihez, ahol gyakran vannak ügyeletesek.
Ha a víztartály szintje össze van kötve a vízszivattyúval, akkor a vízszint-relét vagy jelzőkészüléket a víztartály oldalfalára vagy felső fedélére kell felszerelni. Az általánosan használt szintrelé vagy jelzőeszköz magában foglalja az úszógolyó, a pólus típusát, a kapacitás típusát és az úszó típusát stb.
A víztartály magas és alacsony elektromos függő vízszintjét vízszivattyú nyomással figyelembe kell venni egy bizonyos biztonságos térfogat fenntartása érdekében. A szivattyú leállásának pillanatnyi elektromos vezérlő vízszintjének 100 mm-rel alacsonyabbnak kell lennie, mint a túlfolyó vízszintnek, míg a minimális elektromos vezérlési vízszintnek a szivattyú indításakor 20 mm-rel magasabbnak kell lennie a tervezett minimális vízszintnél, tehát hogy elkerülhető legyen a tévedésből eredő túlcsordulás vagy kavitáció.
(7) Víztartály fedele, belső és külső létra.
(1) Vízbevezető cső: A víztartály vízbevezető csöve általában az oldalfaltól csatlakozik, de alulról vagy felülről is csatlakoztatható.
Amikor a víztartály a csőhálózat nyomását a víz feltöltésére használja, a bemeneti cső kimenetét lebegő gömbcsappal vagy hidraulikus szeleppel kell felszerelni.
Általában nem kevesebb, mint 2 úszó gömbcsap van.
A golyós úszószelep átmérője megegyezik a bemeneti cső átmérőjével, és minden golyós úszószelepet előtte ellenőrző szeleppel kell felszerelni.
(2) Kimeneti cső: a víztartály kimeneti csöve az oldalfaltól vagy az aljától csatlakoztatható.
Az oldalfalból csatlakoztatott kimeneti cső aljának vagy az alulról csatlakoztatott kimeneti cső felső felületének 50 mm-rel magasabbnak kell lennie, mint a víztartály alja.
A kimeneti csövet kapusszeleppel kell felszerelni.
A víztartály bemeneti és kimeneti csöveit külön kell beállítani. Ha a bemeneti és a kimeneti csövek azonos cső, akkor a visszacsapó szelepet be kell szerelni a kimeneti csőre.
Ha visszacsapó szelepeket kell felszerelni, akkor a visszacsapó szelepek helyett kisebb ellenállású lengő visszacsapó szelepeket kell használni, és a magasságnak több mint 1 m-rel a víztartály legalacsonyabb vízszintje alatt kell lennie.
Ha egy víztartályt az élet és a tűz elleni védekezés együttesen használ, akkor a tűzoltó kimeneti cső visszacsapó szelepének alacsonyabbnak kell lennie, mint a háztartási víz kiömlő szifonjának cső teteje (amikor a háztartási szifon vákuuma elpusztul, amikor a víz alacsonyabb mint a cső teteje, csak a tűzirányító kimeneti csőből kifolyó víz áramlása garantált legalább 2M, így bizonyos nyomása van a visszacsapó szelep tolására.
Tűz esetén a tűzvíz tartalék valóban szerepet játszhat.
(3) Túlfolyó cső: a víztartály túlfolyó csövét ki lehet kapcsolni az oldalfalaktól vagy az aljától, és csőátmérőjét a kibocsátótartály maximális bemeneti áramlása alapján kell meghatározni, és nagyobbnak kell lennie, mint a szívócső. L-2 cső.
A szelepeket nem szabad felszerelni a túlfolyó csőre.
A túlfolyó csövet nem szabad közvetlenül csatlakoztatni a vízelvezető rendszerhez, és indirekt vízelvezetést kell alkalmazni. A túlfolyó csövön intézkedéseket kell hozni a por, rovarok, szúnyogok és legyek bejutásának megakadályozására, például víztömítést és szűrővédőt stb.
(4) Lefolyócső: a víztartály leeresztő csövét az alsó rész legkisebb részéről kell csatlakoztatni.
Vízelvezető cső 2-2N ábra A tűzoltó és a nappali asztal víztartálya egy szeleppel van felszerelve (nem szabad elzáró szeleppel felszerelni), amely csatlakoztatható a túlfolyó csőhöz, de nem közvetlenül csatlakozik a lefolyóhoz rendszer.
A vízelvezető cső átmérője általában akkor alkalmazza a DN50-et, ha nincs külön követelmény.
(5) Szellőzőcső: Az ivóvíz tartályát lezárt doboz fedelével kell ellátni, a doboz fedelét pedig hozzáférési nyílással és szellőzőcsővel kell ellátni.
A szellőzőcső kiterjeszthető beltéri vagy kültéri, de nem veszélyes gázokra. A fúvókának szűrőképernyővel kell rendelkeznie, hogy megakadályozzák a por, rovarok és legyek bejutását. Általában a fúvókát le kell állítani.
A szellőzőcsövet nem szabad felszerelni szelepekkel, vízzárókkal és egyéb, a szellőzést zavaró eszközökkel.
A szellőzőcsövet nem szabad csatlakoztatni a vízelvezető rendszerhez és a szellőzővezetékhez.
A szellőzőcső általában a DN50 átmérőjét alkalmazza.
(6) Folyadékszintmérő: Általában üveg folyadékszintmérőt kell felszerelni a víztartály oldalfalára, hogy a vízszintet a helyszínen jelezze.
Ha egy folyadékszintmérő hossza nem elegendő, két vagy több folyadékszintmérő felszerelhető felfelé és lefelé.
Két szomszédos folyadékszintmérő átfedő része nem lehet kevesebb 70 mm-nél, amint az a 2-22. Ábrán látható.
Ha a víztartályban nincs folyadékszint jelzés, akkor a jelcsövet beállíthatja úgy, hogy a túlfolyó jelet adja.
A jelcsövet általában a víztartály oldalfalától kell csatlakoztatni, és magasságát úgy kell beállítani, hogy a cső alja egyenes legyen a túlfolyó cső aljával vagy a felgyújtott száj túlfolyó vízfelületével.
Általában a cső átmérője DNl5 jelcső, amely csatlakoztatható a mosdóhoz, a mosdókagylóhoz és a helyiség egyéb helyeihez, ahol gyakran vannak ügyeletesek.
Ha a víztartály szintje össze van kötve a vízszivattyúval, akkor a vízszint-relét vagy jelzőkészüléket a víztartály oldalfalára vagy felső fedélére kell felszerelni. Az általánosan használt szintrelé vagy jelzőeszköz magában foglalja az úszógolyó, a pólus típusát, a kapacitás típusát és az úszó típusát stb.
A víztartály magas és alacsony elektromos függő vízszintjét vízszivattyú nyomással figyelembe kell venni egy bizonyos biztonságos térfogat fenntartása érdekében. A szivattyú leállásának pillanatnyi elektromos vezérlő vízszintjének 100 mm-rel alacsonyabbnak kell lennie, mint a túlfolyó vízszintnek, míg a minimális elektromos vezérlési vízszintnek a szivattyú indításakor 20 mm-rel magasabbnak kell lennie a tervezett minimális vízszintnél, tehát hogy elkerülhető legyen a tévedésből eredő túlcsordulás vagy kavitáció.
(7) Víztartály fedele, belső és külső létra.

Írja ide az üzenetet, és küldje el nekünk